#Imane Helif




Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
 

Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába

Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.





Hámori Luca ökölvívó: Azt, hogy miért jó, amikor lányok egymást ütik, csak az tudja, aki ezt a sportot űzi
 

Hámori Luca ökölvívó: Azt, hogy miért jó, amikor lányok egymást ütik, csak az tudja, aki ezt a sportot űzi

Hámori Luca az első magyar női ökölvívó, aki kijutott egy olimpiára, a kőszegi lány ráadásul két mérkőzést is nyert Párizsban. Hogyan éli meg, hogy sokan nem ezért, hanem az algériai Imane Helif elleni meccse miatt emlékeznek rá? Megbánt-e valamit a történtekkel kapcsolatban és mit tanult belőle? Mennyire agresszív a ringen kívül? Hogy telnek a mindennapjai az olimpia óta, mik a jövőbeli tervei és mit gondol a Sztárboxról? Egyebek között ezekről mesélt lapunknak. Interjú.








Parászka Boróka: Ezzé lesz, ezzé tesz hazátok
 

Parászka Boróka: Ezzé lesz, ezzé tesz hazátok

Az olimpiai megnyitó szadista kommentálásába belebukott Vincze Minya István református esperesben semmi átlag fölötti vagy átlag alatti nincs. Benne így állt össze a propaganda. Zsigeri indulatokat gerjesztő kampányra zsigeri módon reagált, és ez az olimpia fényében is pont annak látszott, ami. Gyűlöletnek. Vélemény.


Dora Ratjen, mint Imane Helif, nőként nőtt fel és nő akart maradni. De nem engedték neki – interjú Lesi Zoltán költővel
 

Dora Ratjen, mint Imane Helif, nőként nőtt fel és nő akart maradni. De nem engedték neki – interjú Lesi Zoltán költővel

A párizsi olimpia ökölvívóversenye miatt kirobbant botrány nyomán érdemes felidézni az 1936-os berlini olimpiát. A nácik a zsidó származású Gretel Bergmann helyett egy olyan magasugrót indítottak a náci Németország színeiben, akit később megfosztottak a díjaitól, mert férfinek nyilvánították. Dora Ratjen később Heinrich Ratjenként élte le az életét. A két versenyző közös történetéről Magasugrás címmel írt verseskötetet Lesi Zoltán, vele beszélgettünk arról, hogyan kezelte a sajtó a sztorit.